Otthon / Hírek / Ipari hírek / Tengeri bevonat sértetlen a felhordás után – Miért hólyagosodik a tengervízbe merítés után?
Ipari hírek
1
A teljes film nem jelent stabil, hosszú távú tengervízállóságot
Amikor a tengeri bevonat éppen befejeződött: a felület folyamatos és sík, a filmfedés teljes, és a kezdeti tapadási teljesítmény jó. Ezek a jellemzők csak azt jelzik, hogy a bevonat rövid távon normál állapotban van – nem tükrözik teljes mértékben a hosszú távú merítés során fennálló védőképességet. A teljes film nem jelenti azt, hogy a tengervízzel való hosszan tartó érintkezés után nem keletkezik hólyagosodás.
2
A tengervíz hosszú távú hatása nedvességáteresztést okoz
Tengervizes környezetben: a nedvesség folyamatosan érintkezik a filmmel, a sóionok folyamatosan vándorolnak a bevonat belsejébe, és a bevonat tartós nedves-hőhatásnak van kitéve. Ha a film záróképessége nem kielégítő, a nedvesség fokozatosan bejuthat a bevonat belsejébe, és a hordozó felülete felé diffundálhat.
3
A felületi korrózió könnyen hólyagosodást okoz
Amikor a nedvesség és a sóionok elérik a bevonat és a fémhordozó határfelületét: a fémfelületen korróziós reakciók léphetnek fel, a korróziós termékek fokozatosan halmozódnak fel, és a határfelületi kötési szilárdság folyamatosan csökken. A belső nyomás növekedésével a film felülete felhólyagosodhat és megemelkedhet.
4
A film sűrűsége befolyásolja a hosszú távú védelmi teljesítményt
A stabil teljesítményű tengeri védőbevonat általában megköveteli: jó záróképességet, stabil filmszerkezetet és alacsony páraáteresztő képességet. Ha a bevonat belsejében mikropórusok vannak, vagy a szerkezet nem egyenletes, akkor a tengervíz könnyebben bejut a belsejébe, felgyorsítva a bevonat öregedését.
5
Az aljzatkezelés a bevonat élettartamát is befolyásolja
Ha a tengeri szerkezetek acélfelülete: elégtelen rozsdaeltávolítás, maradék só a felületen, olajszennyeződés vagy nem megfelelő felületi érdesség – mindezek csökkentik a bevonat és az aljzat közötti kötési stabilitást, így hosszabb bemerítés után nagyobb a hólyagosodás valószínűsége.
6
A többrétegű védelmi rendszerek jó rétegközi illeszkedést igényelnek
A tengervédelem általában többrétegű rendszert használ: korróziógátló alapozót, köztes bevonatot és fedőbevonatot. Ha a különböző bevonatok kompatibilitása nem kielégítő, a rétegek közötti kötés gyenge, vagy a kikeményedési állapotok nem illeszkednek egymáshoz – hosszú távú tengervízi hatás után a rétegközi meghibásodás könnyen előfordulhat.
7
Miért nem mutat problémát az első tesztelés?
Mert amikor a bevonat éppen elkészült: a fóliaszerkezet még nem sérült, a korróziós folyamat még nem kezdődött el, és a védőgát még sértetlen. De ahogy a hosszú távú tengervízbemerülés folytatódik: a nedvesség folyamatosan bejut a filmbe, a sóionok folyamatosan hatnak, és a határfelületi hibák fokozatosan megnövekednek – a látens problémák csak lassan jelentkeznek hólyagosodásként és rétegvesztésként.
Összegzés
A tengeri bevonat felhólyagosodása hosszan tartó tengervízbe merítés után alapvetően a nedvesség áteresztésének, a sóionok hatásának, a felületi korróziónak és a bevonat védőképességének csökkenésének együttes eredménye.
A teljes film nem jelent stabil tengervízállóságot
A nedvesség és a sóionok fokozatosan bejutnak a bevonat belsejébe
A felületi korrózió filmhólyagosodást okoz
A film sűrűsége befolyásolja a védő élettartamát
Az aljzatkezelés meghatározza a hosszú távú tapadási stabilitást
A többrétegű rendszerek jó rendszerillesztést igényelnek
A tengeri bevonat felhólyagosodási problémáinak elemzésekor az alkalmazás minőségére való összpontosítás mellett átfogóan fel kell mérni a fólia teljesítményét, az aljzatkezelést, a rétegek közötti kötést és a hosszú távú tengervízállóságot.
Gyakran Ismételt Kérdések
A sópermet-teszt megjósolja a tengervízbe merülési teljesítményt?
A sóspray-teszt és a tengervíz-merítési teszt a korrózióállóság különböző szempontjait értékeli. A sópermet nedves sópermet visz fel a bevonat felületére; a folyamatos merítés az egész bevonatot tartós hidrosztatikus nyomásnak és iondiffúziónak teszi ki. A sópermetben jól teljesítő bevonat merítési körülmények között eltérően viselkedhet, és mindkét teszttípust tengeri alkalmazásokhoz kell értékelni.
Miért hólyagosodnak fel először a hegesztési varratok és a lemezek élei a tengeri szerkezetekben?
A hegesztési varratok jellemzően nagyobb maradó feszültséggel rendelkeznek a hegesztési folyamatból, bonyolultabb felületi geometriával és potenciálisan vékonyabb filmfedéssel rendelkeznek a hegesztési profilnál. A lemezek szélei is vékonyabb filmréteget kapnak. Mindkét zóna csökkentett gáttömeggel és nagyobb helyi feszültséggel rendelkezik – így ezek az első olyan helyek, ahol nedvesség áthatolás, határfelületi támadás és hólyagosodás alakul ki a környező területek előtt.
