Az autóipari bevonatoknál, ipari sütőrendszereknél, porbevonatoknál és egyéb sütött felületkezelésieknél konzisztens rendszer áll elő: a bevonat jól kiegyenlíthető a felhordás során, a nedves fólia felülete helyzet, nyilvánvaló hibák nélkül – de sütés és kikeményedés után a film felületén látható narancshéj-textúra látható, ami látható.
A legtöbb esetben ez a fajta probléma nem a felhordás közben elégtelen szintezésből ered. Ez a bevonat áramlásában, a felületi feszültségben és a kikeményedés okozta zsugorodásban bekövetkező változásokból adódik, hogy a bevonat belsejében a kikeményedési folyamat során fellépnek – ami a végső kikeményedett filmfelület egyenetlen állapotát megerősíti.
Miért nem akadályozza meg a jó kiegyenlítést a sütés utáni narancsbőrt?
Amikor a bevonatot éppen felpermetezték, a nedves film még teljesen sima folyású, jó mobilitású, és nincsenek észrevehető hibák. Ezek az eredmények csak azt jelzik, hogy a kiegyenlítő hatás jó volt az alkalmazási szakaszban – nem tudja teljesen megjósolni a ütés utáni végső filmlapot. A jó szintezés a felhordáskor nem jelenti azt, hogy a fólia kikeményedés után sík marad.
Kikeményedés során: az oldószer tovább párolog, a film viszkozitása megemelkedik, a gyanta pedig vissza térhálósodik és kikeményedik. Ahogy a rendszer folysága csökken, az eredetileg felületesebb felületi hullámosságokat nem lehet kellőképpen korrigálni – ezek végül a filmén rögzülnek.
Sütés közben: a gyanta térhálósodási reakciókon megy keresztül, a film térfogataik, és belső feszültség alakul ki. Ha a zsugorodási folyamat egyenetlen, a felület hullámossá válhat, ami a narancsbőrt jobban feltűnővé teszi.
A filmképződés során: a különböző komponensek különböző sebességgel párolognak el, változhat az adalékanyag eloszlása, felületi feszültség különbségek vannak. Ezek a tényezők helyi áramlási inkonzisztenciát okozhatnak, ami nem felel meg, hogy a fólia egyenletesen lapos legyen.
Még akkor is, ha maga a bevonat jól kiegyenlítő, ha a permetréteg vastagsága egyenetlen, a sütési hőmérséklet gyorsan emelkedik, a kipirulási idő nem elegendő, vagy a permetezési környezet állapota után változik, a narancsbőr a kikeményedés is megjelenik.
Nagy szilárdságú bevonatok esetén: nagyobb a kezdeti nedves film viszkozitása, csökken az elpárolgás helye, és lerövidül az áramlás beállításának ideje. Ezért a sütés során a felhordás során kialakult mikrotextúra nagyobb valószínűséggel marad meg a kikeményedett filmben.
A felhordás befejezése után: a fólia még mozgó állapotban van, a felületi feszültség még nem változott teljesen, és a térhálósodási reakció még nem kezdődött el. A sütési szakasz kezdetén – az probléma folyamatos elpárolgása, a gyanta térhálósodásával és a fólia fokozatos megkötésével – a látens hibák felfedik magukat.
A felhordás közbeni jó kiegyenlítés, majd a sütés utáni narancshéj alapvetően a kikeményedés során bekövetkező áramlási változások, a felületi feszültség különbségek és a filmzsugorodás együttes hatása. A sütőnarancs héjproblémáinak elemzésekor a szintezési teljesítmény mellett átfogóan kell értékelni a gyantarendszert, az adalékanyag-illesztést, az alkalmazás körülményeit és a kikeményedés során bekövetkező állapotváltozásokat.
- A jó felhordási szintezés nem jelenti azt, hogy a megkötött fólia lapos lesz
- A sütés csökkenti a fólia folyási képességét
- A kikeményedés zsugorodása befolyásolja a felület állapotát
- A felületi feszültség változása egyenetlen áramlást okozhat
- Az alkalmazási paraméterek felerősítik a narancsbőr problémáit
- A nagy szilárdságú rendszerek nagyobb valószínűséggel mutatnak felületi textúra megtartást