A vízbázisú bevonatokban, tömítőanyagokban és ragasztórendszerekben a szervetlen töltőanyagok specifikus fizikai tulajdonságokat kölcsönözhetnek – de a töltőanyagok és a polimerek eleve nem jó kompatibilitást biztosítanak. Ha a töltőanyag felületének nedvesítése nem kielégítő, a részecskék könnyen agglomerálódnak, potenciálisan gyenge zónákat képezve az anyagon belül. Amikor a fólia nedvességgel, külső erővel vagy hőmérséklet-változással találkozik, ezek a felületi hibák a tapadás csökkenésében, repedésben vagy elégtelen mechanikai szilárdságban nyilvánulhatnak meg. A töltőanyag diszperziója és a határfelületi kötés két egymással összefüggő probléma.
Nem megfelelő a kölcsönhatás a töltőanyag felülete és a vízbázisú gyanta között – a részecskék nem tudják fenntartani az egyenletes eloszlást, ami befolyásolja a rendszer stabilitását.
A töltőanyag és a polimer közötti gyenge kötés csökkenti az általános határfelületi kötési hatást, ami a tapadási teljesítmény csökkenését okozza.
Az egyenetlen töltőanyag diszperzió könnyen feszültségkoncentrációt okoz, ami ingadozást okoz a hajlítási, húzási és ütési teljesítményben.
Egyes töltőanyagok a hosszabb tárolás során újra agglomerálódnak, ami rendszerállapot-változást okoz, és befolyásolja a későbbi alkalmazás konzisztenciáját.
Miért nem mindig elegendő a diszpergálószer egyszerű növelése?
A vízbázisú rendszerek esetében sokkal fontosabb a töltőanyag és a polimer közötti határfelületi kapcsolat javítása. Az egyik oldalon a töltőanyagot teljesen meg kell nedvesíteni és stabilan el kell oszlatni; a másik oldalon a töltőanyagnak is jobb kötést kell kialakítania a gyantával. A rendszer átfogó teljesítménye csak akkor javítható tovább, ha mindkét szempontot egyidejűleg javítják.
DH-7269S: Epoxi-módosított polisziloxán vízbázisú adalék
A DH-7269S egy epoxi-módosított polisziloxán vízbázisú adalékanyag, amellyel javítható a szervetlen töltőanyagok és polimerek közötti kompatibilitás. A töltőanyag nedvesítő és diszperziós hatásának fokozásával segít csökkenteni a részecskék agglomerációját, lehetővé téve a töltőanyagok egyenletesebb eloszlását a rendszerben.
A DH-7269S jó epoxi reakcióképességgel is rendelkezik, ami tovább elősegítheti a töltőanyag és a polimer közötti határfelületi kötést, segítve az anyag hajlítószilárdságát, szakítószilárdságát, ütési szilárdságát és rugalmasságát. Vízbázisú bevonatokban, tömítőanyagokban és ragasztókban a fémfelület kezelési hatásának javítására is használható, valamint a rendszer tapadásának és tárolási stabilitásának javítására is szolgál. Javasolt adagolás: a teljes készítmény 0,5–3,0%-a.
| Töltőanyag diszperzió | Javítja a szervetlen töltőanyagok nedvesítését és diszperzióját – csökkenti az agglomerációt és javítja a rendszer egyenletességét |
| Interfész ragasztás | Az epoxi reaktivitás elősegíti a töltőanyag és a polimer közötti kötést, megerősítve a határfelületet |
| Mechanikai teljesítmény | Segít javítani a hajlítási, húzási, ütési szilárdságot és rugalmasságot |
| Film tapadás | Kiegészítő fejlesztés a bevonat fólia tapadási teljesítményéhez |
| Tárolási stabilitás | Csökkenti az újraagglomerációt a tárolás során, konzisztensebb rendszerállapotot fenntartva |
| Fém felületkezelés | Alkalmazható a fémfelület-kezelési hatások javítására is vízbázisú rendszerekben |
A nedvesítés, diszperzió és felületi kompatibilitás egyidejű javításával csökkenthető a töltőanyag agglomerációja – és tovább javítható az anyag tapadása és mechanikai teljesítménye –, így stabilabb formulázási alapot biztosítanak a vízbázisú bevonatok, tömítőanyagok és ragasztórendszerek számára.