Otthon / Hírek / Ipari hírek / A vízbázisú tintahab folyamatosan visszatér – hogyan válasszunk és használjunk olyan habzásgátlót, amely valóban működik
Ipari hírek
Vízbázisú bevonatok és tinták · Habzásgátló · DH-2271S
A vízbázisú bevonat és a vízbázisú tinta előállítása során a diszperzió, az őrlés, a keverés és a felhordás különböző mértékben juttatja be a levegőt. Ha ezeket a légbuborékokat nem lehet időben felszabadítani, bejuthatnak a filmbe, és krátereket, egyenetlen felületet és egyéb filmhibákat okozhatnak. A nagy sebességű diszperzió és a folyamatos gyártás során a rendszer habképződési sebessége gyakran meglehetősen gyors – az egyedül álló helyzetre támaszkodva nehéz megoldani. Ezért a vízbázisú rendszerben lévő habzásgátlónak nem csak a már kialakult habbal kell megbirkóznia, hanem bizonyos tartós habzásgátló képességgel is kell rendelkeznie.
Gyakori problémák
1
A gyártás során nagy mennyiségű hab keletkezik
A nagy sebességű diszperzió, őrlés és keringtetés folyamatosan levegőt juttat a rendszerbe, ami folyamatosan habképződést okoz, és befolyásolja a gyártás hatékonyságát.
2
Gyors újrahabzás a habzás után
Ha az adalékanyag elsősorban a pillanatnyi habra fejti ki hatását, miközben folyamatos habképző tényezők továbbra is jelen vannak a rendszerben, akkor leállítás vagy keverés után nagy mennyiségű hab jelenhet meg újra.
3
Habzásgátló Nem megfelelő kompatibilitás a rendszerrel
A habzásgátló képesség nem minél erősebb, annál jobb. Ha az adalékanyag nem egyenletesen oszlik el a bevonatban, az kráterképződést, halszemet és egyéb felületi problémákat okozhat – ehelyett befolyásolja a film megjelenését.
4
A habzásgátló hatás nagy nyírás után csökken
A vízbázisú bevonatok előállítása gyakran nagy sebességű diszperziót igényel. Ha a habzásgátlónak nem megfelelő a nyírási ellenállása, a habzásgátló teljesítmény észrevehető változást mutathat hosszan tartó mechanikai hatás után.
Miért nehezebb a vízbázisú rendszer habzása, mint amilyennek látszik?
A hab lényegében egy gáz-folyadék határfelület, amely akkor képződik, amikor levegő belép a folyadékba. A vízbázisú rendszerekben a felületaktív anyagok, gyanták, pigmentek és töltőanyagok egyaránt befolyásolják a buborékképződést és a stabilitást. A habzásgátlónak be kell lépnie a habfelületbe, majd a felület stabilitásának csökkentésével buboréktörést kell okoznia. De ha a habzásgátló és a rendszer kompatibilitása rossz, akkor egy másik helyzet fordulhat elő: a hab csökken, de új hibák jelennek meg a film felületén.
Ezért a vízbázisú habzásgátlóknak meg kell találniuk a megfelelő egyensúlyt a "habzásgátló képesség" és a "rendszerkompatibilitás" között. Folyamatos gyártású vízbázisú bevonatok és tinták esetében nem elegendő a már képződött hab feloldása – a további feldolgozás során is csökkenteni kell a folyamatos habzásra való hajlamot. Ez a tartós habzásgátló képesség fontos jelentősége.
DH-2271S: Poliéterrel módosított szilikon habzásgátló vízbázisú rendszerekhez
A DH-2271S egy poliéterrel módosított szilikon habzásgátló, amely elsősorban a vízbázisú bevonatok és a vízbázisú tintarendszerek habzásgátló és habzás elleni szükségleteit szolgálja. A termék viszonylag könnyen diszpergálható vízbázisú rendszerekben, és miközben a gyártás és felhordás során keletkező habbal kezeli, egy bizonyos szintű tartós habzásgátló képességet is biztosít. A nagy sebességű diszperziót igénylő készítményeknél nyírási ellenállása is segít a stabilabb teljesítmény fenntartásában.
A rendszer alkalmazkodóképességét tekintve a DH-2271S jó hőmérséklet- és sav-/lúgállósággal rendelkezik, és különböző rendszerekben alkalmazható, beleértve a vízbázisú tintákat, átlátszó lakkokat és színes bevonatokat. Használat előtt ajánlatos viszonylag kis nyíróerővel keverni; közvetlenül is hozzáadható a formálási eljárásnak megfelelően. A termék őrlési vagy hígítási szakaszban használható. Referenciaadagolás: a teljes készítmény 0,05–0,5%-a. A tényleges mennyiséget a habzás mértéke, a gyantarendszer és a felhordási folyamat alapján kell beállítani.
Összegzés
A vízbázisú rendszerekben előforduló habproblémák gyakran a teljes gyártási, tárolási és alkalmazási folyamaton keresztül mennek keresztül. Ezért a habzásgátló kiválasztásakor nem elég csak a pillanatnyi habzási sebességet figyelembe venni – a tartós habzás elnyomását, a nyírási ellenállást és a készítménnyel való kompatibilitást is figyelembe kell venni. Vízbázisú bevonatok és tinták esetében a megfelelő habzásgátlónak el kell távolítania a habot, miközben minimálisra kell csökkentenie a film kiegyenlítésére és a felület megjelenésére gyakorolt hatást, ezáltal egyensúlyt kell teremteni a habzásgátló és a film teljesítménye között.
Gyakran Ismételt Kérdések
Miért rontja a kráterképződést néha, ha több habzásgátlót ad hozzá?
A habzásgátlók úgy működnek, hogy behatolnak a buborékos fóliákba és destabilizálják azokat – de túladagolás esetén maga a habzásgátló helyi, alacsony felületi feszültségű szennyeződésként viselkedik a filmben. Azokat a területeket, ahol a felesleges habzásgátló koncentrátumot a környező bevonat nem nedvesítheti át, és ugyanúgy kráterek keletkeznek, mint bármely más felületi feszültségi hiba. A hatékony adagolási tartomány ezért létezik: elég a hab töréséhez, de nem annyira, hogy a habzásgátló megzavarja a film felületét.
A DH-2271S nyírási ellenállása elegendő minden nagy sebességű diszperziós folyamathoz?
A DH-2271S nyírási ellenállása kifejezetten jellemző a vízbázisú bevonatgyártási környezetekben. A szokatlanul elhúzódó, nagy nyíróerejű szakaszokkal vagy nagyon nagy forgási sebességgel rendelkező eljárásoknál javasolt a gyártási körülmények között végzett próbakiértékelés annak igazolására, hogy a habzásgátló teljesítmény az adott folyamat során végig megmarad. Az asztali méretű teljesítmény eltérhet a folyamatos gyártósor feltételeitől.
