Otthon / Hírek / Ipari hírek / Kiegyenlítő szer javította a narancsbőrt – Miért van most több kráter, mint korábban?
Ipari hírek
1. rész · Miért javítja a kiegyenlítő szer a narancsbőrt?
Miután a bevonatot felpermetezték az aljzatra, a filmnek át kell mennie egy folyási, szétterülési és kikeményedési folyamaton. Ha a fólia folyási képessége a száradás során nem kielégítő, a felületen kialakuló magas-alacsony hullámosság nem korrigálható időben – narancsbőr keletkezik. A kiegyenlítő szer egyik funkciója, hogy segítse a fólia felületének folyását és terjedését, fokozatosan csökkentve ezeket a kis felületi hullámosságokat. Így megfelelő kiegyenlítő szer hozzáadása után a fólia jellemzően laposabb lesz. De a probléma pontosan itt jelenik meg.
2. szakasz · A szintezőszer megváltoztatja a felületi feszültséget és felerősítheti a kráterképződést
A kráterképződés és a narancshéj nem ugyanazzal a mechanizmussal jön létre. Ha a filmfelület egy zónájában alacsony felületi feszültségű anyag van – például olajszennyeződés, szilikon típusú szennyeződések, leválasztó anyagok vagy egyéb idegen anyagok –, előfordulhat, hogy a környező bevonat nem tudja stabilan lefedni ezt a zónát. A bevonat a szennyeződési zónától a környező terület felé zsugorodik, végül észrevehető mélyedést - egy krátert - képez. A kiegyenlítő szer maga befolyásolja a fólia felületi feszültségét. Ha a kiválasztott kiegyenlítőszer nem illeszkedik jól a jelenlegi gyantarendszerhez, oldószerrendszerhez és szennyezett környezethez, az tovább erősítheti a helyi felületi feszültség-különbségeket – csökkenti a narancsbőrt, miközben növeli a kráterképződést.
3. rész · Miért nem nyilvánvaló előtte, de a kiegyenlítő szer hozzáadása után hirtelen kráterképződés?
Mert az eredeti rendszer viszonylag stabil állapotban lehetett. Bár a fólia szintező képessége átlagos volt, a felületi feszültség különbsége nem volt elég jelentős ahhoz, hogy nagy mennyiségű kráterképződjön. A kiegyenlítő szer hozzáadása után a teljes filmfelület állapota megváltozik. Ha ezen a ponton mikromennyiségű olaj, szilikonolaj, leválasztószer vagy berendezés szennyeződése van jelen, a kiegyenlítő szer kifejezettebbé teheti a különbséget ezen alacsony felületi feszültségű zónák és a környező film között. Az eredetileg rejtett problémák felerősödhetnek. Tehát néha nem a kiegyenlítő szer okozza a szennyeződést, hanem sokkal könnyebben láthatóvá teszi azokat a felületi hibákat, amelyek korábban nem voltak nyilvánvalóak.
4. szakasz · A szintezőszer nem jobb, ha erősebb
Sok összetétel-beállító egy mintába esik: erős narancsbőr → növeli a kiegyenlítő szert → narancshéj javítja → folytassa a kiegyenlítő szer növelését. A kiegyenlítő szerek azonban megfelelő hozzáadott mennyiséggel rendelkeznek. Alatta a szintezés javulása nem nyilvánvaló; felette a rendszer eredeti felületi feszültség-egyensúlya megváltozhat, ami potenciálisan új problémákat okozhat, mint például a kráterképződés, az újrafesthetőség csökkenése és a rétegközi tapadás megváltozása. Ezért a szintezőszernek valóban meg kell találnia a megfelelő egyensúlyi pontot – nem a maximális hozzáadási szintet.
5. szakasz · Ugyanaz a kiegyenlítő szer különböző gyantákban teljesen eltérően működhet
A gyanta polaritása, a kompatibilitás, az oldószer összetétele és egyéb adalékok mind befolyásolják, hogy a kiegyenlítő szer hogyan vándorol és oszlik el a filmben. Ezért egy olyan kiegyenlítő szer, amely nagyon jól javítja a narancsbőrt az A rendszerben, a B rendszerre váltás után kráterképződést okozhat. A kiegyenlítőszer kiválasztása ezért nem csak azt nézheti meg, hogy van-e kiegyenlítő hatás, hanem figyelembe kell venni a teljes készítményrendszerhez való illeszkedés mértékét is.
6. rész · Amikor kráterképződik, ne csak a szintezőre koncentráljon
Ha a kráterek a kiegyenlítő szer hozzáadása után észrevehetően megnövekednek, első lépésként meg kell határozni, honnan származnak a kráterek. A legfontosabb vizsgálandó területek: aljzatszennyeződés → permetezési környezet → berendezés tisztasága → nyersanyag szennyeződés → adalékanyag-kompatibilitás → kiegyenlítőszer adagolása. A szilikonolajok, zsírok, leválasztó szerek és egyéb alacsony felületi feszültségű szennyező anyagok a permetezési környezetben nagyon könnyen kráterképződést okozhatnak. Ha a szennyeződés forrása nem szűnik meg, a kiegyenlítőszer folyamatos beállítása csak átmenetileg változtathatja meg a hiba megjelenését - anélkül, hogy alapvetően megoldaná a problémát.
7. szakasz · Egy igazán jó szintezőrendszer egyensúlyt talál több tulajdonság között
A megfelelő kiegyenlítő szernek nemcsak "laposabbá" kell tennie a fóliát. Egyidejűleg figyelembe kell venni: a film megjelenését, a kráterképződéssel szembeni ellenállást, az újrafesthetőséget, a rétegek közötti tapadást, a gyantával való kompatibilitást és a tárolási stabilitást. Különösen az ipari bevonatok, az autóipari bevonatok és a magasfényű bevonatok esetében a rendkívül erős kiegyenlítő hatás egyszerű elérése nem feltétlenül vezet jobb végső fóliához.
Összegzés
Amikor a kiegyenlítő szer feloldja a narancsbőrt, de a kráterképződés fokozódik, az oka gyakran az, hogy a film felületi feszültségének egyensúlya megváltozott. A kiegyenlítő szer a fólia folyóképességének javítása mellett a felület állapotát is megváltoztatja. Ha a készítmény alacsony felületi feszültségű szennyező anyagokat tartalmaz, vagy a kiegyenlítőszer nem illeszkedik jól a gyantarendszerhez, az felerősítheti a helyi felületi feszültség-különbségeket – növelheti a kráterképződést. Ezért az ilyen típusú problémákat nem lehet egyszerűen "túl sok kiegyenlítőszer hozzáadásával" értelmezni, hanem a kiegyenlítőszer típusa, adagolása, gyantarendszere és szennyeződési forrásai alapján együtt kell vizsgálni. A jó szintezés nem azt jelenti, hogy a szintezés a lehető legerősebb legyen, hanem a megfelelő egyensúly megtalálása a fólia síksága és a felületi stabilitás között.
Gyakran Ismételt Kérdések
Ha narancshéj és kráterképződés egyaránt jelen van, melyiket kell először kezelni?
A szennyező források kiküszöbölése legyen az első – minden adalék beállítás előtt. Ha a kráterképződést felületi szennyeződés (szilikon, olaj, leválasztószer) okozza, a kiegyenlítő készítmény kezelése nem oldja meg, és megváltoztathatja a hiba megjelenését anélkül, hogy javítaná a kiváltó okot. Miután a permetezési környezet és az aljzat tisztasága megbizonyosodott, a kiegyenlítő-kráter egyensúly optimalizálható az adalékanyag típusának és adagjának kiválasztásával.
A nem szilikon kiegyenlítő szer kisebb valószínűséggel okoz kráterképződést, mint a szilikon típusú?
A nem szilikon kiegyenlítő szerek jellemzően kevésbé drámai felületi feszültségcsökkenést mutatnak, mint a szilikon típusok – ami azt jelenti, hogy általában kisebb valószínűséggel erősítik fel a felületi szennyeződések okozta kráterképződést. Azonban még a nem szilikon típusok is kráterképződést okozhatnak, ha túladagolják vagy nem kompatibilisek a gyantarendszerrel. A kiegyenlítőszer típusának és adagjának megválasztását együtt kell értékelni az adott rendszerhez és alkalmazási környezethez.
