Ipari bevonatoknál, fabevonatoknál és más, többszörös felhordást igénylő rendszerekben az első bevonófóliának el kell érnie az alapvető síkságot, és jó nedvesítési és kötési feltételeket kell biztosítania a következő bevonatokhoz. Ha az első bevonatfilm felületi állapota jelentősen megváltozik, akkor a második bevonat elégtelen nedvesedést, kráterképződést vagy akár a rétegközi tapadás csökkenését okozhatja. Ezért a szintezést és az újrafesthetőséget gyakran együtt kell mérlegelni.
Miután a szubsztrátum filmfelületének állapota megváltozik, a következő bevonatok nem tudnak teljesen átnedvesedni – ez befolyásolhatja a két réteg közötti kötési hatást.
Ha az adalékanyag nem kompatibilis a gyantarendszerrel, a helyi felületi feszültség-különbségek kráterképződést, halszem- és egyéb hibákat okozhatnak.
Az adalékanyag adagjának csökkentése bizonyos mértékig javíthatja a rétegek közötti tapadást, de a szintezési teljesítmény csökkenhet – nem kellően lapos filmet hozva létre.
A vízbázisú és az oldószerbázisú rendszerek összetételében nagy különbségek vannak – ugyanaz a kiegyenlítőszer eltérően működhet a különböző gyantarendszerekben.
Miért könnyen ütközik a szintezés és az újrafesthetőség?
A kiegyenlítő szer funkciója alapvetően a filmfelület állapotától függ. Segíti a bevonat gyorsabb elterülését és beállítja a helyi felületi feszültség különbségeket, javítva a film síkságát. Többrétegű felhordás esetén azonban a kikeményedés utáni első bevonófóliának még fel kell vennie a második réteget. Ha a felületnek túl erős határfelületi szabályozó hatása van, a későbbi bevonatok nedvesedési viselkedése megváltozhat. Ezért az újrabevonást igénylő rendszerek esetében fontosabb az adalékanyag és a gyanta közötti jó kompatibilitás fenntartása – javítva az áramlást és a felület síkságát anélkül, hogy jelentős interferenciát okozna a bevonat későbbi nedvesedésében és a rétegek közötti kötésben.
DH-3062: Nem szilikon poliészter kopolimer kiegyenlítő szer
A DH-3062 egy poliészter kopolimer típusú, nem szilikon kiegyenlítő szer, amelynek elsődleges jellemzője a kiegyenlítő fóliakiegyenlítés és újrafesthetőség. Mivel nem tartalmaz szilikon komponenst, és jól kompatibilis több gyantarendszerrel, alkalmas magasabb rétegközi tapadási igényű bevonatrendszerekhez.
A DH-3062 segíthet a bevonatoknak javítani az áramlást és a terítés állapotát, egyenletesebbé téve a fólia felületét, miközben segít csökkenteni az olyan gyakori felületi hibákat, mint a kráterképződés és a halszem. Többrétegű alkalmazások esetén megőrzi a jó újrafesthetőséget, miközben javítja a szintezést. A termék felvihető víz- és oldószerbázisú bevonatrendszerekre. Referenciaadagolás: a teljes készítmény 0,5–3,0%-a.
A többszörös felhordást igénylő termékeknél nem csak arra kell figyelni, hogy a fólia sík-e, hanem arra is, hogy a későbbi bevonatok képesek-e normálisan nedvesedni és tapadni. A magas újrafesthetőségi követelményeket támasztó készítmények esetében a nem szilikon kiegyenlítő szerek, például a DH-3062 olyan választásnak tekinthetők, amely egyensúlyban tartja a felületi hatást és a rétegek közötti tapadást.